A közérdekű nyugdíjas szövetkezetekre vonatkozó törvények
A Magyar Közlöny 2017/98. (VI. 26.) számában jelent meg a 2017. évi LXXXIX. törvény a közérdekű nyugdíjas szövetkezetekről, amely július 1-jén hatályba is lépett.
A jogszabály célja, hogy a még aktív nyugdíjasok számára biztosítson foglalkoztatási lehetőséget. Kimondja, hogy a szövetkezet tagjai kizárólag természetes személyek lehetnek, legalább 90%-ban öregségi nyugdíjasok.
Ez a törvény egy sor korábbi törvényt módosít. Ezek:
- A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
- A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
- A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény
- A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény
- A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény
- A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény
- A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény
- A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény
- A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény
- Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény
- A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény
- Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény
A legfontosabb szabályok:
- a munkaadó költségként fizet a szövetkezetnek,
- ezért nem kell szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást fizetni,
- lényegesen kevesebb adminisztrációra van szükség,
- a munkavállaló a szövetkezettől kapja a munkabért, ebből 15% személyi jövedelemadót kell levonni,
- nem kell a 10% nyugdíjjárulékot és 4% természetbeni egészségügyi hozzájárulást megfizetni,
- egyes juttatások adómentesek